ÁFA & Dropshipping Magyarországon

A Magyarországra irányuló dropshipping bizonyos határon átnyúló esetekben úgy alakítható ki, hogy a kereskedő a pénztárban nem számít fel magyar áfát. Nem a cége székhelye a döntő, hanem az, hogy a termék honnan indul, és ki importálja Magyarországra. Az alábbiakban megtalálja a jogszabályi alapokat, a magyar sajátosságokat – a kötelező pénzügyi képviselőt, a 27 százalékos adómértéket, az Online Számla rendszert – és az áfa mellett fennálló kötelezettségeket.

Érinti ez Önt? Ez az oldal azoknak a kereskedőknek szól, akiknek a terméke az Európai Unió területén kívülről közvetlenül magyarországi fogyasztókhoz kerül, akik nem tartanak készletet az EU-ban, és akik ma áfát számítanak fel a pénztárban, vagy nem biztosak abban, hogy fel kell-e. Vizsgáltassa meg ingyenesen a felépítését – kötelezettségmentesen, 48 munkaórán belüli visszajelzéssel.

Hol van a termékértékesítés teljesítési helye?

Ha a küldemény egy harmadik államban – például Kínában – indul, és a termék közvetlenül egy magyarországi fogyasztóhoz megy, a teljesítési helyet a 2006/112/EK irányelv 32. cikke, a magyar jogban pedig az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 26. §-a határozza meg: „Abban az esetben, ha a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy – bármelyikük javára – más végzi, a termék értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol a termék – a beszerző nevére szóló rendeltetéssel – a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor van.” Az értékesítés tehát alapesetben nem belföldön teljesül.

A döntő kivétel az Áfa tv. 28. §-a: „A 26. §-tól eltérően, ha a termék a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor a Közösség területén kívül van, az importáló általi termékértékesítés teljesítési helye a Közösség azon tagállama, ahol a termék importja teljesül.” Aki tehát elvámolva és adózva (DDP) szállít, annak az értékesítése belföldön teljesül, és magyar áfát kell fizetnie.

Hogy ki az importáló, azt az Áfa tv. 145. § (1) bekezdése mondja ki: „Termék importja esetében az adót az importáló fizeti. Importáló az, aki (amely) a vámjogi rendelkezések értelmében adósként – ide nem értve a közvetett vámjogi képviselőt – behozatali vámtartozás megfizetésére kötelezett […]” Csak akkor marad a teljesítési hely a Közösség területén kívül, ha a vásárló az importáló.

Az áfa ettől nem szűnik meg: a termék importja után keletkezik, és importálóként a vásárló viseli. Ezt következetesen le kell képeznie az általános szerződési feltételeiben, a pénztárban és a számlán is. Ha az adót az import egyablakos rendszeren (IOSS) keresztül rendezi, a 29. § c) pont szerint a teljesítési hely Magyarország.

Áfa Magyarországon: a kulcsadatok

• Általános adómérték: 27 százalék [Áfa tv. 82. § (1)] – az Európai Unió legmagasabb általános áfakulcsa, ezért itt különösen nagy a különbség az áfát tartalmazó és az áfa nélküli pénztárár között.
• Kedvezményes adómértékek: 18 százalék a 3/A. számú melléklet termékeire (tej és tejtermékek, gabona, liszt, keményítő vagy tej felhasználásával készült termékek), 5 százalék a 3. számú mellékletre (gyógyszerek, könyv, folyóirat, kotta, egyes húsok, hal, tojás), 0 százalék a napilapra [82. § (2)–(4)].
• Importáfa: az adó alapja a vámérték [74. § (1)], amelyet növelnek az import miatt kivetett adók és vámok, valamint a járulékos költségek – csomagolás, fuvarozás, biztosítás – az első rendeltetési helyig [75. §].
• Vám a kis értékű küldeményeknél: a 150 eurót meg nem haladó belső értékű küldemények vámmentessége 2026. július 1-jén megszűnt [(EU) 2026/382 tanácsi rendelet]. Azóta átmenetileg tételsoronként 3 euró átalányvám terheli a behozott termékek távértékesítését. A NAV szerint „a 3 euró átalányvámot a vám-árunyilatkozat tételsorainak száma után kell megfizetni”, és egy tételsoron az azonos vámtarifaszámú áruk jelenthetők be: öt azonos póló 3 euró, egy póló és egy óra együtt 6 euró. Az átalányvám két esetben alkalmazandó: ha a behozatal azért áfamentes, mert IOSS-t használ (a 2006/112/EK irányelv 143. cikk (1) bekezdés ca) pontja), vagy ha a küldemény postai küldeményként utazik. Futárszolgálattal, IOSS nélkül a rendes vámtarifa érvényes. Az intézkedés 2028. július 1-jéig hatályos.
• Kezelési díj, várhatóan 2026. november 1-jétől: a 2026/2108/EU rendelet 20. cikk (2) bekezdése rögzített összegű díjat ír elő árucikkenként; a Bizottság ezt 2026. szeptember 21-i felhatalmazáson alapuló rendeletében 2 euróban állapította meg árucikkenként. A díj a jogi aktus Hivatalos Lapban való kihirdetését követő tizedik naptól alkalmazandó, a 150 euró feletti küldeményekre is vonatkozik, nem téríthető vissza, és a behozatalkor keletkező vámtartozás adósa fizeti. Az Európai Bizottság értelmezésében hatósági díj, amely az importáfa alapjába nem számítható bele.
• Áfa az első forinttól: a 22 eurót meg nem haladó importküldemények áfamentessége 2021. július 1-jén megszűnt. Az adó magyar megnevezése általános forgalmi adó, rövidítve áfa.

Az illetékes hatóságok

• NAV Kiemelt Adó- és Vámigazgatósága (KAVIG): Magyarországon a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egyszerre adó- és vámhatóság. A 485/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 63. § (1) bekezdés c) pontja szerint „kizárólag a KAVIG jár el […] a Magyarország területén székhellyel, telephellyel, lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkező külföldi személy adóügyében”, és ugyanez az igazgatóság illetékes az OSS-t, illetve IOSS-t alkalmazó, belföldön nem letelepedett adóalanyok ügyeiben. Ügyfélszolgálata: 1077 Budapest, Dob utca 75-81., postai cím 1410 Budapest, Pf.: 138.
• Vám és EORI: az importvámot és az importáfát a vámhatóság a szabad forgalomba bocsátás során határozattal állapítja meg [155. §]. Aki saját nevében vám-árunyilatkozatot nyújt be, annak EORI-számra van szüksége; ezt a NAV a VPID-számmal együtt adja ki.
• Pénzügyi képviselő – harmadik országbeli cégeknél kötelező. Ez a legfontosabb magyar eltérés. Az Áfa tv. 148. § (2) bekezdése szerint: „Abban az esetben, ha az adófizetésre kötelezett adóalany gazdasági céllal harmadik államban telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van harmadik államban, pénzügyi képviselő megbízása kötelező.” A (3) bekezdés szerint ez nem vonatkozik arra, akire a nem uniós egyablakos rendszer (XIX/A. Fejezet 1. alfejezet) vagy az IOSS (XIX/B. Fejezet) szabályait kell alkalmazni. Pénzügyi képviselő alkalmazása esetén a számlán fel kell tüntetni a képviselő nevét, címét és adószámát [169. § r)].
• IOSS-bejelentkezés Magyarországon: a NAV tájékoztatása szerint a Közösség területén gazdasági céllal nem letelepedett adóalany „kizárólag belföldön gazdasági céllal letelepedett közvetítőn keresztül kérelmezheti nyilvántartásba vételét”. A közvetítőnek meg kell felelnie a pénzügyi képviselővel szemben támasztott feltételeknek, és megbízójával egyetemlegesen felel az adóért [253/O. § (2) és (4)].

Számítási példa: 60 eurós megrendelés

Egy budapesti vásárló 60 euróért – szállítással együtt – rendel egy Kínából feladott terméket. Az adóalapot forintra a vámérték megállapításánál alkalmazott árfolyamon kell átszámítani [81. §], ezért az összegek euróban szerepelnek.

• A vásárló az importáló, IOSS nélkül: a behozatalkor 3 euró átalányvám keletkezik, és ez az importáfa alapját növeli, így az áfa 27 százalék 63 euróra, körülbelül 17 euró. A XIX/C. Fejezet szerinti különös szabályozásban (special arrangement) az adófizetésre kötelezett a címzett, az adót a szabad forgalomba bocsátást kezdeményező posta vagy fuvarozó szedi be tőle [253/X–253/Y. §]. Figyelem: ebben az eljárásban a 253/Z. § szerint mindig a 27 százalékos általános adómértéket kell alkalmazni, akkor is, ha a termék egyébként 5 vagy 18 százalékos lenne. A szolgáltató ezen felül saját vámkezelési díjat számít fel, amelyet a vásárló az átvételkor fizet meg.
• IOSS-szal: Ön már a pénztárban felszámítja a 27 százalékot, és azt az IOSS-bevallásában vallja be; az import ekkor mentes az importáfa alól. A 3 euró átalányvám ettől nem szűnik meg: azt a nyilatkozattevőnek – az IOSS-birtokosnak vagy közvetett vámjogi képviselőjének – kell megfizetnie. Az Európai Bizottság értelmezése szerint ez a vám az értékesítés adóalapjába nem tartozik bele, mert nem az eladás, hanem a vám-árunyilatkozat elfogadása időpontjában válik esedékessé.
• DDP, vagyis Ön az importáló: a 28. § alapján a teljesítési hely Magyarország. Magyar adószámra van szüksége, a teljes eladási árra 27 százalék áfát vall be – és ha harmadik államban telepedett le, pénzügyi képviselőt is meg kell bíznia.

Hogy melyik változat illik a kínálatához, az áraihoz és a visszáruarányához, az üzleti döntés adójogi következményekkel. Pontosan ezt vizsgáljuk meg az elemzésben.

Azt, hogy az Ön webáruházára melyik változat érvényes, az ingyenes elemzésben mondjuk meg.

Mikor van szüksége magyar adószámra?

• Ha Magyarországon tárol készletet, például fulfillment-raktárban vagy az Amazon FBA keretében.
• Ha Ön vagy megbízottja importálja a terméket Magyarországra, és az értékesítést nem az IOSS fedi le.
• Ha Magyarországon Közösségen belüli beszerzést teljesít.

Értékhatár nincs: a nem letelepedett adóalanynál már az első, adófizetési kötelezettséget keletkeztető belföldi ügylet bejelentkezési kötelezettséget von maga után. Mentesül viszont az, aki a távértékesítés után az adót másik tagállamban, az OSS vagy az IOSS szabályai szerint vallja be [257. § (4)]. Az alanyi adómentesség – felső értékhatára 2026. január 1-jétől 20 millió forint – nem jelent kiutat: azt a 187. § (1) bekezdése szerint csak az választhatja, akinek a székhelye, ennek hiányában lakóhelye belföldön van. A nyilvántartásba vett adóalany az áfát önadózással állapítja meg, bevallását elektronikusan nyújtja be [184. §].

Számlázás magyar vásárlók felé

Ha az ügyletre a magyar szabályokat kell alkalmazni [158/A. §], a számla kötelező adattartalmát a 169. § határozza meg: a kibocsátás kelte, a számlát kétséget kizáróan azonosító sorszám, az eladó és a vevő neve és címe, a termék megnevezése és mennyisége, az adó alapja, az adómérték, az áthárított adó, adómentesség esetén pedig hivatkozás a jogszabályi rendelkezésre vagy „bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése […] mentes az adó alól”.

Ha a teljesítési hely a Közösség területén kívül van, ne tüntessen fel áfát, hanem szerepeltessen világos utalást arra, hogy a küldemény importja után az áfát a vásárló mint importáló viseli. A hibásan felszámított adó önálló adófizetési kötelezettséget keletkeztet: a 147. § (1) bekezdése szerint „e törvény egyéb rendelkezéseitől függetlenül adófizetésre kötelezett az, aki (amely) számlán áthárított adót […] tüntet fel”. A véletlenül felszámított 27 százalékot tehát a NAV akkor is követelheti, ha azt nem kellett volna kiszámláznia.

Külön magyar sajátosság az Online Számla rendszer. A számlázóprogrammal kiállított számlákról az adatszolgáltatást a 10. számú melléklet alapján elektronikusan, a NAV felületén kell teljesíteni; kézi számlánál a határidő négy naptári nap, 500 000 forintot elérő áthárított adó esetén egy naptári nap. A kötelezettség 2018. július 1-jén indult a legalább 100 000 forint áfatartalmú, adóalanyok közötti számlákkal, 2020. július 1-jétől minden adóalanyok közötti számlára, 2021. január 4-jétől pedig a magánszemélyeknek kiállított számlákra is kiterjedt. Nem tartozik ide az az ügylet, amelynek teljesítési helye másik tagállam, és amelyre Ön az OSS-t vagy az IOSS-t alkalmazza.

Az áfán túli kötelezettségek, amelyeket sok kereskedő átlép

Aki magyar fogyasztóknak ad el terméket, további nyilvántartásba vételi kötelezettségekkel is szembesül. Ezeknek az áfához nincs közük, a gyakorlatban mégis gyakran vezetnek problémához a piactereknél és a fizetési szolgáltatóknál.

• Kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) 2023. július 1-jétől. A 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet szerint a „körforgásos termékek” – csomagolás, egyes egyszer használatos műanyagtermékek, elektromos és elektronikus berendezések, elemek és akkumulátorok, gumiabroncs, irodai és reklámhordozó papír, textil – első belföldi forgalomba hozatalakor EPR-díj keletkezik. Forgalomba hozatalnak minősül a tulajdonjog „külföldről elektronikus kereskedelmi szolgáltatásként belföldre, háztartások vagy egyéb felhasználók részére történő átruházása” is [16. § (2) bekezdés a) pont ab) alpont]. A kötelezettségeket a koncessziós társaság, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. útján kell teljesíteni, amely 2023. július 1-jén vette át a korábban az NHKV Zrt. által koordinált feladatokat. A gyártó a tevékenysége megkezdése előtt kérelmezi a nyilvántartásba vételét az országos hulladékgazdálkodási hatóságnál, és negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig adatot szolgáltat. A díjtételeket a 8/2023. (VI. 2.) EM rendelet állapítja meg, forint/kilogramm alapon.
• Magyarországi meghatalmazott képviselő – a webáruházaknál kötelező. A 80/2023. Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése szerint „a külföldön letelepedett és belföldön elektronikus kereskedelmi szolgáltatásként körforgásos terméket forgalomba hozó gyártó az e rendeletben meghatározott kötelezettségeit meghatalmazott képviselő útján teljesíti”. A képviselőnek belföldön letelepedettnek kell lennie, magyar adószámmal kell rendelkeznie, és felel a gyártó kötelezettségeinek teljesítéséért. Aki külföldről küld csomagot magyar fogyasztóknak, az EPR-ben tehát nem intézheti el maga az adminisztrációt.
• Környezetvédelmi termékdíj és visszaváltási díj. A termékdíj önálló kötelezettség maradt, de a fizetendő termékdíjból levonható az adott termék- vagy anyagáramra megállapított EPR-díj, így a kettős teher gyakorlatilag megszűnt. Az italcsomagolások egy részére 2024. január 1-jétől kötelező visszaváltási díjas (DRS) rendszer is működik.
• Piacterek. Ha egy adóalany elektronikus felület használatával segíti elő a harmadik államból 150 eurót meg nem haladó belső értékű küldeményként importált termék távértékesítését, a 12/C. § (1) bekezdése szerint úgy kell tekinteni, „mint aki (amely) ennek a terméknek a beszerzője és értékesítője is egyben”, tehát a platform fizeti az áfát. A platformüzemeltetőket emellett 2023. január 1-jétől a DAC7-szabályok alapján átvilágítási és adatszolgáltatási kötelezettség terheli: eladóik adatait évente bejelentik a NAV-nak.

Mit kér a NAV egy ellenőrzés során?

Ha a NAV megvizsgálja a felépítését, ritkán az elmélet a kérdés, hanem a bizonyítékok:

• szállítási és fuvarokmányok, amelyekből kiderül a harmadik országbeli feladási hely;
• vámokmányok annak megjelölésével, hogy ki járt el nyilatkozattevőként, és ki volt az importáfa megfizetésére kötelezett;
• általános szerződési feltételek és pénztárszövegek, amelyekből kiderül a vásárló importálói szerepe;
• a beszállítókkal és a logisztikai szolgáltatókkal kötött szerződések, különösen a szállítási feltételekről;
• számlák, az Online Számla adatszolgáltatás tartalma és a pénzforgalmi elszámolások, amelyek illeszkednek a bemutatott folyamathoz.

Ezeket a dokumentumokat egy dossziéban foglaljuk össze, amelyet bármely hatóságnak be tud mutatni.

Mi változik a következő években?

• Vám: a tételsoronkénti 3 euró átalányvám átmeneti megoldás 2028. július 1-jéig. Utána a kis értékű küldeményekre is a normál vámtarifák érvényesek.
• Online Számla a beszerzési oldalon: a 2026. július 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszaktól a levonási jog gyakorlásakor a befogadott számlákról is számlánként nyilatkozni kell – az eladó adószámának első nyolc számjegyéről, az adóalapról, az áthárított és a levonásba helyezett adóról, a számla sorszámáról és teljesítési időpontjáról [10. számú melléklet 9–13. pont]. Aki magyar adószámot használ, annak érdemes már most rendben tartania a bejövő számlák adatait.
• E-nyugta: 2025. július 1-jétől az Áfa tv. ismeri az e-nyugtát és a nyugtatárt: az e-nyugta „a nyugtatárba való beérkezéssel minősül kibocsátottnak” [166. § (1a)], és kizárólag elektronikusan állítható ki [174. § (2)].
• ViDA: az (EU) 2025/516 tanácsi irányelv a digitális adatszolgáltatás szakaszos bevezetéséről rendelkezik; a Közösségen belüli ügyletek digitális jelentése 2030. július 1-jétől kötelező. Magyarország itt előnyből indul, mert a valós idejű adatszolgáltatást az Online Számla már évek óta megoldja.

Ezeket a fejleményeket követjük, és jelezzük, ha a modelljét módosítani kell.

Gyakori kérdések Magyarországról

Kell a vásárlómnak importáfát fizetnie az átvételkor?

Ha a vásárló az importáló, és a küldemény nem IOSS alatt fut: igen. A különös szabályozásban 27 százalék importáfát fizet akkor is, ha a termék egyébként kedvezményes kulcs alá tartozna [253/Z. §], ehhez járul a 3 euró átalányvám és a szolgáltató vámkezelési díja. Ezt a vásárlás előtt világosan kommunikálja, különben nő az átvétel megtagadása és a visszáru.

Igaz, hogy nem EU-s cégként Magyarországon pénzügyi képviselő nélkül nem lehet áfát bevallani?

Igen. Ha Ön harmadik államban telepedett le és Magyarországon adófizetésre kötelezett, a 148. § (2) bekezdése szerint pénzügyi képviselő megbízása kötelező. Kivétel a nem uniós egyablakos rendszer és az IOSS – az IOSS-be viszont a Közösségben nem letelepedett adóalany Magyarországon csak belföldi közvetítőn keresztül jelentkezhet be. A kérdés tehát nem az, hogy „képviselővel vagy anélkül”, hanem hogy melyik rendszerbe illeszkedik a felépítése.

Vonatkozik ez a piactéren történő értékesítésre is?

Nem automatikusan. A 150 eurót meg nem haladó belső értékű, harmadik államból importált küldemények esetében a platform a 12/C. § alapján sok esetben maga minősül a termék beszerzőjének és értékesítőjének, és maga fizeti meg az áfát. A saját webáruházában viszont Öné a felelősség.

Eddig magyar áfát számítottam fel, pedig a teljesítési hely harmadik államban volt. Mi a teendő?

Két dolgot kell tisztázni: a múlt korrekcióját – ideértve a jogosulatlanul áthárított adót a 147. § alapján és az Online Számla adatszolgáltatás javítását – és az átállást a jövőre. Mindkettőt megvizsgáljuk az elemzésben.

Mi történik 2028. július 1-je után?

Ettől az időponttól az (EU) 2025/1539 tanácsi irányelv szerint a behozott termékek távértékesítése esetén az importáfát mindig a szállító vagy a szállítónak tekintett platform fizeti; az a különös szabályozás, amelyben a vásárló fizeti, megszűnik. Addig a struktúra alkalmazható, az átállást időben megtervezzük Önnel. Aki ma rendezetten működik, annak akkor az lesz az előnye, hogy a dokumentáció, a számlák és a webáruház beállításai már helyben vannak.

A következő lépés

Ingyenesen megvizsgáljuk, milyen kezelés érvényes az Ön árumozgására, és hogy a felépítése kiállja-e a magyar gyakorlat próbáját. Így zajlik: Ön elküldi a kulcsadatokat, mi átnézzük a beszállítói láncot, a szállítási útvonalat és a célpiacokat, és 48 munkaórán belül jelentkezünk egy világos értékeléssel. Ha a felépítése nem illeszkedik a jogi keretbe, azt is megmondjuk.

Más piacokon is értékesít? Szlovákia · Románia · Ausztria · Szlovénia · mind a 27 országoldal

Ingyenes áfaelemzés indítása · VAT Fix: így alakítjuk ki a struktúrát · OSS- és IOSS-tanácsadás · 25 kérdés dropshipperektől · Kapcsolat